Recommendation on Education in Hungarian, 2000

AZ EURÓPA TANÁCS MINISZTERI BIZOTTSÁGA


R (2000)4 sz. Ajánlás
a roma/cigány gyermekek oktatásáról Európában

(Elfogadta a Miniszteri Bizottság 2000. február 3-án
a 696. nagyköveti szintű ülésén)

A Miniszteri Bizottság, az Európa Tanács Alapszabálya 15.b. pontjának értelmében,
Tekintettel arra, hogy az Európa Tanács célja a tagok közötti nagyobb összhang elérése, és az oktatás területén végrehajtott közös akciók különösképpen elősegítik ennek a célnak az elérését;
Felismerve azt, milyen égető szükség mutatkozik az európai cigányság vonatkozásában a jövőbeli oktatási stratégiák új alapjainak kialakítására, különös tekintettel a cigányság körében meglévő nagyarányú írástudatlanságra, illetve funkcionális írástudatlanságra, a magas iskolai lemorzsolódásra, az általános iskolát befejező diákok alacsony százalékos arányára, illetve az olyan jellemzők tartós meglétére, mint az iskolába járás alacsony aránya;
Megjegyezve, hogy a romák/cigányok iskolázási problémái nagyrészt olyan, régóta követett oktatási politikákból fakadnak, amelyek vagy asszimilációhoz, vagy a roma/cigány gyermekek iskolai szegregációjához vezettek azon az alapon, hogy ők “szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetűek”;
Figyelemmel arra, hogy a cigányságnak az európai társadalmakban elfoglalt kedvezőtlen helyzetét nem lehet megváltoztatni a roma/cigány gyermekeknek az oktatásban biztosított esélyegyenlőség nélkül;
Figyelemmel arra, hogy a roma/cigány gyermekek oktatásának elsőbbséget kell élveznie az egyes országok nemzeti cigánypolitikájában;
Szem előtt tartva, hogy a romák/cigányok oktatással kapcsolatos problémáinak kezelését célzó politikáknak átfogóknak kell lenniük, valamint annak elismerésén kell alapulniuk, hogy a roma gyermekek iskoláztatásának kérdése számos más tényezővel és előfeltétellel, nevezetesen gazdasági, szociális és kulturális szempontokkal, illetve a rasszizmus és diszkrimináció elleni küzdelemmel is összefügg;
Szem előtt tartva, hogy a roma/cigány gyermekek érdekében kialakított oktatási politikákat aktív felnőttoktatással és szakképzési politikákkal kell kiegészíteni és megtámogatni;
Tekintettel arra, hogy mivel az Európai Unió tagállamaiban a roma/cigány gyermekek oktatásával kapcsolatban már létezik egy dokumentum (A Cigány és Utazó Gyermekek Iskolázását Biztosító Tanáccsal találkozó Tanácsi és Oktatási Miniszteri Határozat, 1989. május 22-i dátummal, 89/C 153/02 szám alatt), sürgősen szükség van arra, hogy megszülessék egy, az Európa Tanács összes tagállamára vonatkozó szöveg;
Szem előtt tartva a Nemzeti Kisebbségek Védelmére vonatkozó Keretegyezményt és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját;
Szem előtt tartva az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 563 (1969) és 1203 (1993) sz. ajánlásait, amelyek említést tesznek az európai romák/cigányok oktatási szükségleteiről;
Szem előtt tartva az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának 125 (1981), 16 (1995) és 249 (1993) sz. határozatait, illetve 11 (1995) sz. ajánlását a romák/cigányok európai helyzetét illetően;
Szem előtt tartva a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 3. sz. Általános Politikai Ajánlását “A romákkal/cigányokkal szembeni rasszizmus és intolerancia leküzdéséről Európában”;
Szem előtt tartva a Kulturális Együttműködési Tanács (CDCC) által a 125 (1981) sz. határozatra adott válaszképpen végzett munkát, különösen a “Cigányok és Utazók” címen 1985-ben megjelentetett, majd 1994-ben “Romák, Cigányok, Utazók” címmel aktualizált jelentés kiadását (Európa Tanács Kiadója);
Üdvözölve a Cigányügyi Szakértői Bizottság által készített memorandumot, amely a “Roma Gyermekekkel Kapcsolatos Oktatáspolitikai Dokumentum: az Európai Roma Gyermekek Oktatásának Stratégiai Elemei” címet viseli (száma: MG-S-ROM (97) 11),
Azt az ajánlást teszi, hogy a tagállamok kormányai oktatási politikájuk megvalósításában
kövessék a jelen Ajánlás mellékletében megfogalmazott alapelveket;
a megfelelő országos csatornák igénybevételével hívják fel országaikban az illetékes állami testületek figyelmét a jelen Ajánlásra.

Melléklet az R (2000) 4. sz. Ajánláshoz

Iránymutató alapelvek
az európai roma/cigány gyermekek oktatásának politikájához

I. Struktúrák
1. A roma/cigány gyermekek oktatásával kapcsolatos politikákhoz megfelelő forrásokat kell rendelni, és ki kell alakítani azokat a rugalmas struktúrákat, amelyek képesek megfelelni az európai roma/cigány lakosság sokszínűségének, és figyelembe veszik a vándorló vagy félig vándorló életmódot folytató roma/cigány csoportok létezését. Ebben a tekintetben meg lehet fontolni a távoktatás felhasználásának lehetőségét, amely az új kommunikációs technológiákon alapulna.
2. Az erőfeszítések elaprózódásának elkerülése és a fokozott szinergia érdekében hangsúlyt kell fektetni a nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szintek jobb koordinációjára.
3. Ebből a célból a tagállamoknak fogékonnyá kell tenniük oktatási minisztériumaikat a roma/cigány gyermekek oktatásának kérdésére.
4. A roma/cigány gyermekek beiskolázásának biztosítására óvodai oktatási sémákat kell széles körben kifejleszteni és számukra elérhetővé tenni.
5. Különös figyelmet kell fordítani a szülőkkel való jobb kommunikációra. Ahol szükséges, a roma/cigány közösségből való mediátorokat kell alkalmazni, ami specifikus foglalkoztatási lehetőségek kialakulásához vezethet. A szülőknek speciális információkat és tanácsokat kell nyújtani az oktatás szükségességéről és arról, milyen mechanizmusokkal tudja a települési önkormányzat támogatni a családokat. A szülők és az iskolák között kölcsönös megértésnek kell kialakulnia. A szülők kirekesztettsége, hiányos ismereteik és képzettségük (sőt, írástudatlanságuk) szintén akadályozza a gyermekeket abban, hogy az oktatási rendszer hasznukra váljék.
6. Megfelelő támogatási rendszereket kell létrehozni ahhoz, hogy a roma/cigány gyermekek, elsősorban a pozitív megkülönböztetésnek köszönhetően, az iskolában esélyegyenlőséget élvezhessenek.
7. A tagállamok biztosítsák a fenti politikák és struktúrák megvalósításához szükséges eszközöket, hogy megszűnjék a roma/cigány tanulók és a többségi társadalomhoz tartozó tanulók közötti szakadék.

II. Tanterv és tananyag

8. A roma/cigány gyermekek érdekében kialakított oktatási politikákat tágabb interkulturális politikák keretében kell megvalósítani, figyelembe véve a roma kultúra sajátosságait és a tagállamokban élő sok roma/cigány hátrányos helyzetét.
9. Következésképpen a tantervet általában véve, illetve a tananyagot úgy kell kifejleszteni, hogy figyelembe vegye a roma/cigány gyermekek kulturális identitását. A tananyagba be kell építeni a roma történelmet és kultúrát, hogy tükrözze a roma/cigány gyermekek kulturális identitását. Bátorítani szükséges a roma/cigány közösség képviselőinek részvételét a romák/cigányok történelméről, kultúrájáról vagy nyelvéről szóló tananyag kidolgozásában.
10. A tagállamoknak ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy a fenti cél követése ne vezessen külön tantervek kidolgozásához, aminek eredményeképpen elkülönített osztályokat hozhatnának létre.
11. A tagállamoknak ösztönözniük kell a jó oktatási gyakorlatra támaszkodó tananyagok kidolgozását is, hogy segítsék a tanárokat a roma/cigány tanulókkal végzett mindennapi munkájukban.
12. Azokban az országokban, ahol a romani nyelvet beszélik, biztosítani kell a roma/cigány gyermekeknek az iskolában az anyanyelven történő tanulás lehetőségét.

III. Tanárok felvétele és képzése
13. Fontos, hogy a leendő tanároknak olyan speciális ismeretanyagot és képzést nyújtsanak, amely segít nekik roma/cigány tanulóik jobb megértésében. A roma/cigány tanulók oktatásának ugyanakkor az általános oktatási rendszer szerves részének kell maradnia.
14. A roma/cigány közösséget be kell vonni az ilyen tantervek kialakításába, és közvetlenül be kell kapcsolni őket a leendő tanároknak szóló információk átadásába.
15. Támogatni kell a roma/cigány közösségből származó tanárok képzését és felvételét is.

IV. Tájékoztatás, kutatás és értékelés

16. A tagállamok ösztönözzék az újító jellegű kutatásokat és a kisléptékű akcióprojekteket, hogy a helyi szükségletekre helyi megoldásokat találjanak. Az ilyen projektek eredményeit terjeszteni kell.
17. A roma/cigány gyermekekkel oktatásával kapcsolatos politikák eredményeit gondosan követni, monitorozni kell. A roma/cigány gyermekek oktatásába bekapcsolódó összes résztvevőt (oktatási hatóságokat, tanárokat, szülőket, nem-kormányzati szervezeteket) fel kell kérni a monitorozásban való részvételre.
18. A roma/cigány gyermekekkel oktatásával kapcsolatos politikák értékelésében számos kritériumot, köztük a személyes és a társadalmi fejlődést is figyelembe kell venni. Az értékelésnek nem szabad csupán az iskolalátogatás és a lemorzsolódás becsült adataira korlátozódnia.

V. Konzultáció és koordináció

19. Az államnak elő kell mozdítania az összes érintett fél (oktatási minisztérium, oktatási hatóságok, roma családok és szervezetek) bekapcsolódását a roma/cigány gyermekek oktatásával kapcsolatos politikák megtervezésébe, megvalósításába és monitorozásába.
20. Támaszkodni kell a roma/cigány közösségből származó mediátorokra, elsősorban azért, hogy javuljanak és könnyebbé váljanak a romák/cigányok, a többségi lakosság és az iskolák közötti kapcsolatok, illetve elkerülhetők legyenek az iskolai konfliktusok; ez az oktatás mindegyik szintjére értendő.
21. Az I. pont 3. bekezdésében említett, a fokozott tudatosítást célzó akció keretében az oktatási minisztériumoknak meg kell könnyíteniük az akcióba bevont különböző felek erőfeszítéseinek koordinálását, és lehetővé kell tenniük az oktatási hatóságok különböző szintjei közötti információáramlást.
22. A tagállamoknak tovább kell bátorítaniuk és támogatniuk a tapasztalatok és a jó gyakorlati példák cseréjét.